Herr Louise Dobermann n�met ad�szed� volt, akinek sz�ks�ge volt egy �ber t�rsra, hogy megv�dje k�r�tjai sor�n. Mivel a helyi �llatmenhely fenntart�ja is � volt, lehet�s�ge ny�lt arra, hogy � maga teny�sszen ki egy ilyen fajt�t. Az "�j" fajt�t teny�szt�je ut�n nevezt�k el.Amellett, hogy p�ratlan �rz�-v�d� �s jelz�kutya, az arisztokratikus k�lsej� dobermann rend�r- �s harcikutyak�nt is bev�lt. Eleg�ns, b�szke, energikus, hat�rozott, b�tor, h�s�ges �s engedelmes. �szinte �llat, ar�nyos testfel�p�t�se j�l l�that�, nem fedi el nagy �s gondosan ny�rt sz�rzet.Egyik legjobb tulajdons�ga az otthonhoz val� rend�thetetlen k�t�d�se, a csal�d bar�tjak�nt �s v�delmez�jek�nt is meg�llja hely�t. Szereti �s kiv�l�an j�tssza a csal�di rend�r szerep�t.A dobermann a lehet� legt�bb mozg�sra v�gyik, de viszonylag kev�s �pol�ssal is be�ri. Sima, f�nyes sz�rzete fekete, barna, k�k, vagy �zbarna sz�n� lehet, rozsdav�r�s mint�kkal.

�tlagos magass�ga 65-69 centim�ter, a kanok k�r�lbel�l 38 kilogramm, a szuk�k k�r�lbel�l 32 kilogramm s�ly�ak. A dobermann sz�rmaztat�sa

A dobermann sz�rmaztat�s�t kutat�k �r�sait olvasva, mindenkor arra a k�vetkeztet�sre jutunk, hogy az �rott anyagokon bel�l �ri�si ellentmond�sok vannak. K�sz�nhet� ez annak, hogy a fajta kiteny�szt�s�nek elind�t�ja semminem� �rott anyagot nem hagyott maga ut�n. Ilyet�n m�don k�l�nb�z� feltev�sekre �s hallom�sokra alapulnak ezen �r�sok.

Korabeli fot� (1870) bal oldalon: Karl Friedrich Luis Dobermann

Mi az, amit tudunk? N�metorsz�g Th�ringia tartom�ny�ban 1823-ban sz�letett Karl Friedrich Luis Dobermann Apolda v�ros�ban. Feln�tt kor�ban Dobermann �r egyik polg�ri foglalkoz�sa, illetve tev�kenys�ge miatt nem volt n�pszer� embernek mondhat� (a hasonl� tev�kenys�get folytat�kr�l ez ma is elmondhat�). Ebb�l kifoly�lag t�bbsz�r �rhett�k k�l�nb�z� attrocit�sok. Miut�n egy m�s foglalkoz�sa r�v�n alkalma volt k�l�nb�z� fajt�j� �s viselked�s� kuty�kat is megismernie. Val�sz�n�s�thet�, hogy ez a k�t motiv�ci�, a fenyegetetts�g �s a kuty�k k�r�li tev�kenys�g (nehezen vallom meg, a mai fogalmaz�sban sint�r volt), k�sztette arra, hogy egy, a szem�ly�t v�d�, kem�ny, t�mad� szellem� kuty�t "hozzon" l�tre. A dobermann megjelen�si form�ja a II. vh. el�tti id�kb�l (N�metorsz�g)

Eddig a meg�llap�t�sig minden, a dobermann t�rt�net�t kutat� megegyezik. A k�l�nb�z�s�g viszont ott mutatkozik meg, hogy az e tulajdons�gokkal rendelkez� egyed (egyedek) l�trehoz�s�ban mely fajt�k vettek r�szt. Tal�n a megeml�tettek k�z�l egys�gesen mindenki a n�met pinschert fogadja el. A t�bbi eml�tett fajta a rottweiler el�dje, a m�sz�ros kutya, a beauceron, a r�gi simasz�r� juh�szkutya, a weimaraner, a Manchester terrier eml�t�s tal�lhat� m�g a k�s�bbiek folyam�n az ag�rr�l �s a n�met dogr�l, s�t egy helyen m�g a magyar vizsl�r�l is. Mint m�r eml�tettem, ezeket a fajt�kat az egyik �r�sban meger�s�tik, m�g a m�sikban hat�rozottan c�folj�k.

Ami t�ny: Dobermann �r, ami a funkci�t illeti, egy j� alapot hozott l�tre, hogy a k�s�bbiek folyam�n m�r tudatos szelekci�s teny�szt�ssel a Dobermann-f�le kuty�kb�l egy elismert fajt�t teny�sszenek ki. E tudatos teny�szt�i munka Otto G�ller nev�hez f�z�dik. �rdemei a fajta fennmarad�s�ban �s elismertet�s�ben elvitathatatlanok. Az els� regisztr�lt dobermannt 1893-ra dat�lj�k, r� h�t �vre, 1900-ban a dobermann pinscher fajtastandardot a N�met Kennel Klub hivatalosan is elfogadta. Mindezt K. F. L. Dobermann 1884-ben bek�vetkezett hal�la miatt nem �lhette meg.

A dobermann Magyarorsz�gon

A dobermann fajta magyarorsz�gi meghonos�t�j�nak Kelemen Emil fest�m�v�szt tartj�k. Kelemen Emil kennele a Naphegy n�ven v�lt ismertt�. Legh�resebb dobermannja Naphegy Dorka volt. E dobermann tulajdonosa Szeles P�l (a n�v �gy helyes), aki a H�v�sv�lgy nev� kennelt alap�totta.

A kezdeti igen sz�p sikerek ellen�re tal�n t�l kor�n hagyt�k abba a dobermann-teny�szt�st mindketten. Szeles P�l a m�sik nagy szerelme, az atl�tika fel� fordult, b�r mint k�llemb�r� m�g sok�ig befoly�solhatta a magyar dobermann-teny�szt�st. Kelemen Emil eset�ben nem lehetett tudni d�nt�s�nek ok�t. E sorok �r�j�nak nagy �r�m, hogy m�g szem�lyesen ismerhette az egyik fajtahonos�t�t, Szeles P�lt. A t�rt�nelmi sorsok a magyar dobermann-�llom�nyt sem k�m�lt�k, �gy nyugodtan nevezhetj�k az �jb�li fajtahonos�t�knak G�l Barn�t �s R�bert Jen�t. Az � k�vetkezetes munk�juk m�lt� folytat�ja volt Labos Istv�n, aki Belv�rosi kennel n�ven teny�sztett. Ebben az id�szakban m�r a magyar dobermann-�llom�nyban l�that�ak voltak a javul�s jelei. E javul�s term�szetesen t�bb m�s teny�szt� munk�j�nak eredm�nye is. Itt kell megeml�teni Bihari Ferenc nev�t, aki a N�metorsz�gb�l import�lt Haika v. d. Watterau kanj�val sokat jav�tott a magyar �llom�nyon. A mai modern dobermannok megjelen�si form�ja ebben az id�szakban Kiss S�ndor nev�hez f�z�dik, aki �rgeh�ti n�ven teny�sztett. Az olasz import �s a teny�szt�sben bizony�tott Arlett di Torre Mozza �s Haika v. d. Watterau p�ros�t�s�b�l olyan show dobermann sz�letett, mint �rgeh�ti Anita, majd Anit�t�l �regtemplomi Anett. Az imm�r nemzetk�zi szinten t�rt�n� eredm�nyek Arany-S�rk�ny Pick Argos �s Naplemente Gox nev�hez f�z�dnek. A rendszerv�lt�s k�vetkezm�nyek�nt mindenki el�tt megny�lt hat�rok k�vetkezt�ben a magyar dobermann-�llom�ny �j "t�keinjekci�hoz" juthatott �s ezzel a lehet�s�ggel sokan �ltek, nem eredm�nytelen�l.

A dobermannr�l egy kicsit m�sk�pp

A dobermannt igen sok jelz�vel eml�tett�k m�r, �me egy csokorra val�! A kutyafajt�k arisztokrat�ja; A kuty�k "Cadillac"-je; a dobermann: sz�ps�g, er�, elegancia; az "�r" szolg�lat�ban �ll�, j�lelk� �rd�g�k; sz�ps�g, nemess�g, temperamentum, harm�nia, ritmus, bar�ts�g, h�s�g, �n�rzet, er�, �gyess�g, gyorsas�g, egyetlen kuty�ban; a dobermann az �letem; eszt�tikus, ritmikus, gy�ny�r�, az egyed�li kutya. mely a l� sz�ps�g�vel vetekszik; a legh�s�gesebb kutyafajta; a kuty�k Rolls Royce-a; a legemberorient�ltabb fajta; ha a term�szet valaha megalkotta egy testben a h�s�get, a sz�ps�get �s a csod�latra m�lt�t, azt a dobermannban tette. Bizton �ll�thatom, hogy aki szem�lyesen ismeri meg egy dobermann k�zels�g�t, be fogja l�tni, hogy a fentiek egy�ltal�n nem t�lz�sok. A dobermann azon fajt�k k�z� tartozik, kik ig�nylik az ember k�zels�g�t, a fent eml�tett tulajdons�gok csak ebben az esetben ker�lnek felsz�nre. Szinte kital�lja az ember minden gondolat�t. J�l meg kell gondolni annak, aki dobermannt akar v�s�rolni, mit tud ny�jtani annak. Minden kennelben tartott dobermann ked�lybeteg lehet. Sok �vre visszany�l� statisztika bizony�tja, hogy a vil�gviszonylatban kiv�l� egyedek majd mindegyike egy lak�sban �lt a gazd�val �s sz�m�ra a kennel a gazdit�l val� ilyen elk�l�n�t�s ismeretlen fogalom. Rendk�v�li intelligenci�ja r�v�n az �lland� egy�ttl�t alatt semmi tan�t�st nem ig�nyel, csod�latra m�lt�an mindent megtanul �s mindent meg�rt. Bossz�t �ll, ha otthon hagyod, pontosan tudja, hogy az el�szobafogasr�l kinek a s�lj�t, zak�j�t kell sz�tt�pnie �s ne lep�dj meg, ha meg�rkez�sedkor a t�pett ruhadarabbal a sz�j�ban fogad vid�man, �gy adva tudtodra, hogy jobb lett volna magaddal vinned. Soha senki nem tan�tja, de pontosan �breszt sz�k�l�ssel jelezve, itt az id� a kel�sre, ha elalszol a f�rd�k�dban, � az orr�val b�kd�s, ha betegen fekszel, �gyad mell�l el nem mozdul �s nem eszik. Ezek a k�pess�gek a kennelben tart�sban nem alakulhatnak ki. �szt�n�sen v�di a h�zat, a csal�dtagokat, a szem�lyaut�t, tudja ki a vend�g �s ki a betolakod�. Gyermekszeret�. A dobermann fajta mai szocializ�lt t�pusa, a filmekben l�tott �s csak szerepet j�tsz� dobermannak a teljes ellent�te, egy szeretetet �s emberi k�zels�get ig�nyl�, szinte emberi fejjel gondolkod� fajta.

A dobermann ma...

Mint minden m�s fajta, a dobermann is �ri�si fejl�d�sen ment kereszt�l �s ma egy igazi show kuty�v� v�lt. A kezdeti �s k�r�lbel�l a hetvenes �vekig tart� n�met egyeduralom ut�n v�ltoz�sok k�vetkeztek be. Ezen id�szakig Hermann Palmer v. F�rstenfeld, Ermst Wilking v. Forell, Reinhold Kr�ner v. Hagenstern dobermannjai meghat�roz�i voltak a ki�ll�t�soknak. J� "koh�zi�t" alkottak Palmer �r eleg�ns kuty�i, a j� fel�p�t�s� v. Forell vagy a legend�s mellkas� v. Hagenstern kuty�k. A k�s�bbiek folyam�n a n�met-norv�g vagy norv�g-n�met Jens Kallenberg v. Norden Stamm kuty�i igazi sz�ps�gei voltak a fajt�nak. Feltehet�en a n�met teny�szt�si koncepci� nem megfelel� ir�nyban t�rt�n� alakul�sa miatt ellent�tek alakultak ki, ami a n�met dobermann-�llom�nyt �rint�en tal�n m�ra cs�csosodott ki. A kor�bbi �vtizedek remek n�met anyag�b�l elvitathatatlanul a hollandok �rdeme az, ahol ma nemzetk�zi viszonylatban a dobermann �ll. A hollandokhoz hasonl�an, de nem annyira meghat�roz�an a belg�k is jeleskedtek �s sz�p sikereket �rtek el. M�ra (nemcsak a dobermann�l) az olaszok is meghat�roz�v� v�ltak, de itt meg kell eml�teni, hogy az olaszokn�l nagyok a sz�ls�s�gek. Bizony�ra sokakban felmer�l a k�rd�s, vajon mi�rt csak a hollandok tudtak oly remek�l teny�szteni a legjobb n�met vonalakkal. A fajta t�rt�net�t �s alakul�s�t kutat�k k�z�l sokan fognak err�l tanulm�nyt �rni. Sz�momra, b�r m�soknak lehet, hogy t�l egyszer�nek t�nik, nem is olyan neh�z e k�rd�st megv�laszolni. Van egy orsz�g egy f�ldrajzi adotts�ggal �s van egy kutyafajta, mely rendk�v�li m�don ig�nyli az ember kontaktus�t, az eg�sz semmi m�s, mint egy szinte v�letlen tal�lkoz�s. Hollandi�nak nincs ter�lete, a dobermann fokozottan ig�nyli az ember k�zels�g�t, �gy akarva-akaratlanul egym�sra tal�ltak. Az �vtizedek folyam�n a remek teny�szt�i munka mellett itt tudott a legjobban a dobermann igazi �nje felsz�nre ker�lni. A komoly fajtav�ls�ggal k�zd� standard gazda, N�metorsz�g Dobermann Sz�vets�ge (Dobermann Verein) j�v�re �nnepli megalakul�s�nak 100. �vfordul�j�t. E sorok �r�ja �r�mmel tett eleget a felk�r�snek �s pr�b�lta bemutatni rem�nye szerint objekt�ve a dobermann fajt�t.

Cs�pai Istv�n

A kutyavil�g arisztokrat�ja, a dobermann

A kutyafajt�k sz�les palett�j�n kev�s olyan fajta van, mely annyif�le elv�r�snak megfelel mint a dobermann. Eleg�ns megjelen�s�, temperamentumos, h�s�ges gazd�j�hoz �s rettenthetetlen v�delmez�je otthon�nak. Nagyon okos, megb�zhat� �s �lvezettel tanul� kutyafajta, kit�n� munkakutya. Haszn�lj�k �ruh�zak �rz�s�re, ny�jterel�sre, sz�nh�z� kutyak�nt, de m�r az agility p�ly�kon is megjelent. Csak olyan gazdi kez�be val�, aki kezelni tudja, mert szil�rd �s k�vetkezetes nevel�st k�v�n. Rendk�v�l mozg�sig�nyes fajta, �gy csak azoknak aj�nlott, akik ezen ig�ny�t marad�ktalanul teljes�teni tudj�k.

�ltal�nos megjelen�s

A dobermann k�z�pmagas, erõteljes, izmos kutya. Eleg�ns vonalai, magasba t�rõ tart�sa, hat�rozott, temperamentumos egy�nis�ge a norm�lis anat�miai fel�p�t�sû kutya eszm�nyk�p�v� teszik. Alkata, fõleg a kan�, �gysz�lv�n quadrotikus (n�gyzetes).

Fej

A fej a nyakt�l j�l elk�l�n�l. Oldal- �s fel�ln�zetbõl ny�jtott, tompa �kre eml�keztet. A bõr szorosan tapad a csontokra �s izmokra, a fej ez�ltal finoman mint�zott, sz�raz. Elõ- �s oldaln�zetbõl a fejtetõ lejtõs, az orrvonallal k�pzett p�rhuzamos�t a tal�lkoz�sn�l enyhe �tmenet, "stop" k�ti �ssze. Szokv�nyos tart�sban a vonalak az orrt�k�rtõl a fejtetõig enyh�n emelkednek, majd finoman leg�mb�ly�dnek a tark� ir�ny�ba. A koponyatetõ keresztvonala szinte egyenes, nem esik a f�lek fel�. A felsõ �s az als� �llkapocs (fang) sz�les �s m�ly, a sz�jsz�lek szorosan z�rtak. A 42 tag� fogsor feh�r, a harap�s oll�s, vagyis a felsõ metszõfogak kiss� az als�k el�, �s azok perem�t takarva helyezkednek el. A szem k�zepes m�retû, ov�lis, sz�ne s�t�t. Az orrt�kor fekete, a barna �s a k�k kuty�kn�l lehet vil�gosabb is, de a szint�n vil�gosabb szemekkel egy�tt itt is a min�l s�t�tebb �sszhat�s a k�v�natos. A magasan tûz�tt f�l a fej m�ret�hez ar�nyosan v�gott, figyelõ�ll�sban a f�ldh�z viszony�tva merõlegesen �s p�rhuzamosan �ll�tott. (A f�lv�g�s n�h�ny �v �ta nem sz�mit k�vetelm�nyeknek, egyes orsz�gokban tilos.) Az elõfordul� hib�kat a mell�kelt k�pek szeml�ltetik.

Nyak

A fejhez �s a t�rzsh�z viszony�tva ar�nylag hossz�, sz�raz �s izmos. Vonala enyh�n �velt magasba t�rõ �s nemes tart�s�.

T�rzs

A h�t r�vid �s feszes, a mar fõleg a kanokn�l izmos �s kiemelkedõ, a fal ir�ny�ba lejtõ gerinccel meghat�rozza a h�tvonalat. A veset�j�k izmos, az eg�sz h�t ar�nyosan sz�les benyom�st kelt. A keresztcsont �s keresztcsigoly�k �ltal k�pzett far g�mb�lyû. Az enyh�n �velt bord�k �ll� helyzetben a mellsõ v�gtagok k�ny�ke al� �rnek, a mellkas m�lys�ge meghaladja a teljes marmagass�g fel�t. Az elõmell (front) megfelelõ sz�less�gû dombor�, a sz�v telt �s izmos. A mellkas legm�lyebb pontj�t�l a medence ir�ny�ba haladva a has felh�zott, az als� vonal lend�letesen �velt. A f�ldtõl a mar legmagasabb pontj�ig m�rt t�vols�g kanokn�l 68-72 cm, szuk�kn�l 63-68 cm. Sz�ks�g eset�n mindk�t ir�nyban 2 %-os korrekci� a megengedett, de azonos �rt�kû kuty�k eset�n a standardon bel�lit kell jobbnak tekinteni. A szuk�k t�rzse a mellbimb�k elhelyezked�se miatt a n�gyzetesn�l hosszabb lehet. Az erõteljes mellsõ v�gtagok minden ir�nyb�l n�zve p�rhuzamosan �llnak. A felkarcsont �s a hossz�, ferde lapocka megk�zel�tõleg 105-110 fokos sz�get z�r be. A lapocka szorosan a bord�khoz simul, v�ge kiss� a gerinccsigoly�k f�l� emelkedik. A k�ny�k szorosan a mellkashoz simul. A l�bfej r�vid �s dombor�, az ujjak z�rtak. A h�ts� v�gtag felsõ combja izmos �s megfelelõ sz�less�gû. A t�rzsh�z viszony�tott h�trafel� t�rt�nõ eltol�d�sa mintegy 130 fokos. A l�bsz�r f�ggõleges. A h�ts� v�gtagok p�rhuzamosak, a l�bfej macskal�b. Farkask�rm�k nem lehetnek.

J�r�s

A dobermann j�r�sa eleg�ns, fordul�kony, szabad, �s t�rt �lelõ. A mellsõ l�bak erõteljesen elõrehatolnak, a h�ts�k hossz� rugalmas l�ptei adj�k a megfelelõ tol�erõt. A kutya mindig ellent�tesen haszn�lja a mellsõ �s h�ts� v�gtagj�t.

Szõrzet

A r�vid, kem�ny �s sûrû szõrzet sim�n �s t�m�ren fekszik. Sz�ne fekete, barna (k�l�nb�zõ �rnyalatokban) lehet, �lesen elk�l�n�lõ, tiszta, rozsdav�r�s jegyekkel, az ut�bbiak a fangon, a sz�jsz�leken, a pof�n, a szemek felett, a g�g�n �s a mellkason, a l�bsz�rakon �s a l�bfejeken, a h�ts� v�gtag belsõ oldal�n, a v�gb�lt�jon, �s az �lõcsontokon tal�lhat�k �ltal�ban azonos m�retben �s alakban.

Farok

A sz�let�skor a hossz� farok k�t csigoly�nyi t�vols�gban a faroktõtõl v�gott, a bõr �s a szõrzet teljesen elfedi a sebhelyet, megfelelõ magass�gban tûz�tt, a kutya v�gb�lt�j�t takarja.

A fogak A kiskuty�k fog n�lk�l sz�letnek. H�rom-n�gy hetes kor k�r�l a tej-, szem- �s metszõfogak elõt�rnek, majd hathetes korra kinõnek a tej elõz�pfogak. H�rom �s �t h�napos kor k�z�tt a tej metszõfogak �lland� fogakkal v�lt�dnak. �t h�napos korban a tej elõz�pfogak, hat h�napos korban pedig a tej szemfogak v�lt�dnak. Felnõtt kuty�n�l a fogazat akkor j�, ha teljes �s szab�lyos. A b�r�k gyakorta haszn�lj�k b�r�latokn�l a fogazat korrekt �s komplett meghat�roz�st. Ez term�szetesen azt jelenti, hogy a harap�s szab�lyos, �s mind a 42 foga megvan a kuty�nak. Az als� �s felsõ fogsor z�r�d�s�t nevezz�k harap�snak. Szab�lyos harap�snak nevezz�k, mikor a felsõ fogsor oll�szerûen z�r�dik az als� fogsorra. A dobermann�l minden ettõl elt�rõ m�r hiba. R�harap�snak vagy harap�fog� szerû harap�snak nevezz�k, mikor az als� �s felsõ fogsor �gy tal�lkozik, mint a harap�fog� v�g�fel�lete. Elõreharap�snak nevezz�k, mikor az als� fogsor elõr�bb �ll, mint a felsõ. Ezt a harap�st csukaszerû vagy alul harap�snak is nevezz�k. H�traharap�snak nevezz�k, mikor az als� fogsor h�tr�bb �ll, mint a felsõ fogsor, de nem z�r�dik. Ezt a harap�st pontyszerû harap�snak vagy fel�lharap�snak is nevezz�k.

Alapterm�szet

A dobermann hûs�ges, b�tor, erõs idegzetû �s �ber kutya. Fejlett �rtelme, term�szetes kem�nys�ge, kitûnõ szagl�sa �s nagyfok� munkakedve alapj�n k�nnyen k�pezhetõ. K�l�n�sen h�zõrzõ, kis�rõ, õrzõ-v�dõ �s szolg�lati kuty�nak alkalmas.

Hib�k

Kosorr, p�pos fejtetõ, gyenge vagy t�l erõs "stop" , r�vid, pof�s fej, hegyes "fang" l�g� sz�jsz�lek, t�l magasan vagy t�l m�lyen tûz�tt f�lek, foghi�ny, elõ vagy csukaharap�s, kid�lledõ vagy beesett, t�l nagy vagy t�l kicsi, vil�gos "mongolos" szemek. R�vid vagy vastag nyak lebernyeggel, k�nnyû csontozat, r�vid, meredek v�ll, kifordul� k�ny�k, keskeny vagy sz�les v�gtag�ll�s, hossz�, nyitott puha mancsok, hossz� dombor� (ponty) vagy homor� (nyereg) h�t, laza der�k, csapott far, dong�s mellkas, lapos bord�k, kis mellkasm�lys�g, lapos elõmell, keskeny front, rossz sz�gel�s, kifel� vagy befel� fordul� l�bsz�r, teh�n�ll�s, rejtett vagy egyher�jûs�g, imbolyg�, k�t�tt vagy tipegõ j�r�s, poroszk�l�s (egyoldali l�bakkal egyszerre l�p). Hossz�, l�gy, hull�mos szõrzet, vil�gos vagy tiszt�talan jegyek, feh�r folt, aljszõrzet, f�l�nk, ideges magatart�s, gy�vas�g.

A dobermann jelleme

Vesz�lyes eb? A dobermannr�l elterjedt, hogy vesz�lyes �s harap�s. Ha valakinek megeml�tj�k, hogy dobermannunk van, e hiedelemnek megfelelõen reag�l: r�mt�rt�neteket, v�rosi mond�kat kezd mes�lni, melyeket õ is �gy hallott valahol, de kritik�tlanul elhiszi �s tov�bbmes�li õket. Az ilyen meggyõzõd�st folyamatosan t�pl�lja �s fenntartja az a m�d, ahogy a k�nyvekben �s filmeken �br�zolj�k a dobermannt. El�g, ha csak bizonyos krimikre gondolunk. Ezek az alkot�sok f�lelmetes bestiak�nt �br�zolj�k a dobermannokat, akik szinte a lõfegyver hat�konys�g�val vetekednek. Az ilyesf�le �br�zol�s n�melyekben leplezetlen szimp�ti�t kelt, m�g m�sokat m�ly ut�lattal �s szorong�ssal t�lt el. Egyik reakci� sem felel meg a dobermann val�di term�szet�nek. Legend�s p�ld�ul, hogy nagyon kedveli a gyermekeket, s rendk�v�l bar�ts�gos vel�k. Az ut�bbi idõben agressziv ebek �ltal okozott sajn�latos balesetek egyik�nek sem volt szereplõje dobermann. Akkor h�t mi�rt van ilyen rossz h�re ennek a fajt�nak?

Az ugat�s szenved�lye

A dobermann temperamentumos kutya, k�nnyen fel lehet izgatni. R�ad�sul nagyon szeret ugatni. A dobermann mindent megugat, ami csak k�zeledik ter�let�hez, m�g aut�k�z�s k�zben is folyamatosan figyelemmel tart mindent �s azonnal reag�l a legkisebb esem�nyre is. Kiv�l� hall�sa �s �lland� �bers�ge term�szetesen ide�lis õrzõkuty�v� teszik, hiszen az õrz�sn�l �ppen ezek a tulajdons�gok fontosak. Ha azonban olyan helyen lakunk, ahol sok idegen j�r, k�sz istencsap�sa lehet a dobermann �r�k�s ugat�sa. Valah�nyszor idegen k�zeledik, net�n meg is �ll a ker�t�sn�l, akkor addig nem lesz nyugalom, am�g a v�lt birtokh�bor�t� el nem kotr�dik.

A dobermann egyszem�lyes kutya

A dobermann teljes l�ny�ben jellegzetesen egyszem�lyes kutya. �nfel�ldoz�an ragaszkodik gazd�j�hoz, de f�lt�keny is r�, �rv�nyes�ti birtokl�si v�gy�t. Azok a csal�dtagok akik alig foglalkoznak vele, jelent�ktelenek a sz�m�ra. Minden esetben van egy fõn�ke, akit felt�tel n�lk�l k�vet, tekintet n�lk�l a t�bbi csal�dtagra. E k�l�n�s hûs�gviszony miatt nevezik egyszem�lyes kuty�nak a dobermannt. Ha el akarjuk ker�lni e hajlam t�lzott elhatalmasod�s�t, j�, ha m�r k�ly�kkora �ta t�bb szem�ly is intenz�ven foglalkozik vele.

Viselked�se idegenekkel szemben

A dobermann term�szete olyan, hogy eleve tart�zkod� idegenekkel szemben. �gy �rzi, gazd�ja teljesen bet�lti az �let�t. Ha el akarjuk ker�lni, hogy ezen hajlama elhatalmasodjon rajta, akkor m�r k�ly�kkorban tenni kell ellen. A kis kutyusnak meg kell adni a lehetõs�get, hogy lehetõleg sok idegent ismerjen meg. Ha gazd�ja m�sk�pp nem neveli, a dobermann pubert�s kora ut�n egyre t�vols�gtart�bb lesz idegenekkel szemben. Ha azonban k�ly�kkor�ban sok j� tapasztalatot szerez, �s r�ad�sul j�l felk�sz�tett�k, optim�lisan �ll�tott�k be a k�lvil�ghoz val� viszony�t, akkor idegenekkel szemben k�z�mb�s. Nem mutat t�l�rad� �rzelmeket, de f�lelmet sem, �s agressz�v sem lesz. A kutya tulajdonos nem teszi helyesen, ha kiz�rja eb�t, amikor vend�ge j�n. Ha a kuty�t valamely fontos fejlõd�si szakasz�ban nem szoktatt�k hozz� az emberekhez, vagy rosszul b�ntak vele, k�nnyen harap�ss� v�lhat. Az ilyen kuty�k minden emberrel szemben elh�rit�lag l�pnek fel. V�dekeznek, �s nem vakmerõs�gbõl, hanem f�lelembõl harapnak. Ha a tulajdonosa r�ad�sul nyak�rv�n�l lefogja az ilyen kuty�t, akkor az mag�nk�v�l lesz.

A dobermann vad�sz�szt�ne

A dobermann fontos tulajdons�ga a vad�szszenved�lye. Aligha van olyan dobermann, amely ne j�nne l�zba nyulak, macsk�k vagy m�s �llatok mozg�s�ra. N�ha az az �rz�s�nk, hogy a k�vetkezõ pillanatban elrohan, amint f�l�t hegyezve mozg�sra lesve vizslatja k�rnyezet�t. Ha ezt a vad�sz�szt�nt nem tartjuk kord�ban a kezdet kezdet�tõl, akkor sz�molnunk kell azzal, hogy a s�t�k gyakran megszakadnak, r�ad�sul a kutya megzavarja m�s �llatok �letter�t �s mag�t is vesz�lybe sodorhatja, hiszen a vadorz� ebeket lelõheti az erd�sz. Tapasztalataink szerint a dobermann fiatal kor�ban rigor�zus k�vetkezetess�ggel leszoktathat� errõl. Ha azonban hagyjuk elhatalmasodni ezt az �szt�nt, akkor csak p�r�zon lehet s�t�ltatni, k�l�nben �n- �s k�zvesz�lyes.

A k�kek

Az USA-ban a n�gy sz�n megengedett, teh�t a fekete, a barna, a k�k �s az izabella, addig a N�met Dobermann Egyes�let m�r csak k�t szint ismer el �s enged teny�szteni: a feket�t �s a barn�t. A k�k kuty�k eset�ben nem a k�k sz�nnel volt vagy van probl�ma, hanem fõleg a szõrminõs�ggel. Az �lland� vagy legal�bbis gyakran elõfordul� szõr �s bõrbetegs�gekkel sok esetben m�r az �llatorvosok sem tudtak mit kezdeni. Sokkal gyakoribb �s s�lyosabb esetekben fordult elõ pl. a szõrt�szõatka-betegs�g a k�k kuty�kn�l mint fekete vagy barna testv�rein�l. Felt�telezhetõ, hogy a k�k sz�nû kuty�k g�njeikben hordozz�k a hajlamot a szõr- �s bõrbetegs�gek kialakul�s�ra. Immunszeg�nyebbek s gyeng�bb az ellen�ll�k�pess�g�k b�rmely betegs�ggel szemben. Egyes amerikai teny�sztõk, de tal�n eur�paiak is ugyanezt pr�b�lt�k c�folni, de minduntalan szembe kellett n�zni�k az elõbb eml�tett t�nyekkel. Ez�rt azt�n v�g�l is a N�met Dobermann Verein mint standardgazda �gy d�nt�tt, hogy m�dos�tja az standardot, mely szerint a k�k szint a tov�bbiakban nem ismerik el, ez nem teny�szthetõ, nem t�rzsk�nyvezhetõ, s ki�ll�t�son nem b�r�lhat�. V�g�l is marad a fekete �s a barna dobermann mint munkakutya, s k�kek lassan a feled�s hom�ly�ba vesznek. A teny�sztõk eltitkolj�k, ha k�k kutya sz�letett az alomban, a kan tulajdonosok �ll�tj�k, az õ kuty�jukt�l nem sz�letik k�k, pedig h�t az igazs�ghoz tartozik, hogy m�g �vtizedekig elõ-elõ bukkan ez a lappang� sz�n, mert valljuk be, igen sok mai menõ kan �s tal�n ugyanennyi szuka is bizonyos sz�zal�kban hordozza ezt a g�njeiben.

Er� �s elegancia - A DOBERMANN

Tal�n az �sszes elismert fajta k�z�tt, de a n�met fajt�k k�z�l bizonyosan a dobermann az egyetlen, mely els� teny�szt�j�r�l, Friedrich Louis Dobermannr�l kapta nev�t. Dobermann �r 1834. janu�r 2-�n sz�letett a n�metorsz�gi Apolda v�ros�ban. Az akkor 20 ezer lakos� telep�l�s jelent�s iparral �s kereskedelemmel rendelkezett. Minden �vben hatalmas �llatv�s�rt rendeztek P�nk�sd napja el�tt. F. L. Dobermann k�l�nf�le �ll�sokat t�lt�tt be a v�ros k�zigazgat�s�ban. A v�rosi c�mjegyz�k szerint Dobermann �r akkor gyepmesteri �ll�st t�lt�tt be Apold�ban. Dobermann �r fia szerint apj�t 1870-ben nevezt�k ki seg�d ad�v�grehajt�nak, majd k�s�bb �jjeli�rk�nt is tev�kenykedett. Mivel ad�behajt�k�nt nemritk�n nagy �sszegekkel kellett k�zlekednie, s val�sz�nûleg funkci�j�b�l kifoly�lag sem �rvendhetett nagy n�pszerûs�gnek, Dobermann a rendelkez�s�re �ll� kuty�kb�l – kiv�logatva a legb�trabb, legkem�nyebb p�ld�nyokat – elkezdte kialak�tani saj�t test�reit. Kuty�i hamar ismertek lettek Apold�ban, s�t Th�ringia tartom�ny eg�sz ter�let�r�l �rkeztek hozz� v�s�rl�k. Dobermann kurt�tott f�llel �s farokkal adta el a k�lyk�ket, mondv�n, �gy jobban n�znek ki.

Friedrich Louis Dobermann sajnos nem vezetett feljegyz�seket munk�j�r�l, �gy csak tal�lgatni lehet, milyen t�pus� kuty�kb�l alak�totta ki a r�la elnevezett fajt�t. Val�sz�nûleg felhaszn�lta a rottweiler �s�nek tartott �n. m�sz�roskuty�kat �s a korabeli juh�szkuty�kat. A fajta k�s�bbi teny�szt�je, Otto G�ller �gy nyilatkozott a felhaszn�lt fajt�kr�l: „A fajta alaktani f�l�p�t�s�ben legf�k�nt a n�met juh�szkutya, a r�vidsz�rû vizsla �s a n�met simasz�rû pinscher j�tszott szerepet.” Emil Hauck professzor viszont nem sokat ad G�ller v�lem�ny�re, mondv�n, m�g haszn�lhat� t�rzsk�nyvet sem vezetett. T�ny azonban, hogy hom�lyos sz�rmaz�sa ellen�re a dobermann viszonylag r�vid id� alatt nemes, egys�ges t�pust k�pvisel� fajt�v� v�lt. Dobermann els� teny�szszuk�j�t, egy sz�rke p�ld�nyt, Schnuppe-nak h�vt�k, de tudom�sunk van egy Bisart nevû szuk�j�r�l is, akivel 1870 �s 1880 k�z�tt teny�sztett. Dobermann �r sajnos nem �rhette meg a fajta diadalmenet�t, hatvan �ves kor�ban, 1884. j�nius 9-�n halt meg. Az ugyancsak Apold�b�l sz�rmaz� Otto G�ller kezdett az els�k k�z�tt intenz�ven foglalkozni Dobermann kuty�inak tov�bbteny�szt�s�vel „von Th�ringen” nevû kennel�ben. Egy hamburgi baromfiteny�szt�, Oskar Vorwerk h�vta fel a figyelm�t ezekre a b�tor �rz�-v�d� kuty�kra. G�ller publik�ci�kban ismertette, rekl�mozta kuty�it. De meg kell eml�teni egy m�sik apoldai teny�szt�t, Goswin Tischlert, a „von Gr�nland” kennel tulajdonos�t is. Az � egyik kan kuty�ja ker�lt els�k�nt a n�met dobermann t�rzsk�nyvbe, Graf Belling von Gr�nland. A 2-es sz�m� kutya Gerhilde von Th�ringen, G�ller egyik szuk�ja volt. Az els� fajtaklubot, a ma is mûk�d� Dobermann Egyes�let (DV) jogel�dj�t 1899. augusztus 27-�n alak�tott�k egy apoldai kutyaki�ll�t�son, egy �vvel k�s�bb pedig m�r elismert n�met fajtak�nt a n�met t�rzsk�nyvbe is bejegyezt�k a dobermannokat. Az els� n�met kutyaki�ll�t�st 1863-ban, Hamburgban rendezt�k, dobermannok 1897-ben, Erfurtban szerepeltek el�sz�r ki�ll�t�son. A XX. sz�zad elej�n mintegy 1000 dobermann tulajdonos �lt N�metorsz�gban, ezzel a sz�mmal akkor a harmadik legn�pszerûbb fajta volt a dobermann N�metorsz�gban a n�met juh�szkutya �s toplist�t vezet� tacsk� m�g�tt.

A dobermann er�teljes, izmos fel�p�t�s�vel, eleg�ns testvonalaival, b�szke tart�s�val �s �l�nk temperamentum�val ma is vil�gszerte n�pszerû fajta. A standard szerint hûs�ges, f�lelmet nem ismer�, �ber �s b�tor kutya. Intelligenci�ja, velesz�letett kem�nys�ge, kiv�l� szagl�sa, munkakedve �s engedelmess�ge miatt k�nnyen tan�that�, kiv�l�an alkalmas h�z�rz�-, t�rs-, v�d�- �s munkakuty�nak. Bar�ts�gos, b�k�s, a csal�dhoz nagyon ragaszkodik. Mivel igen temperamentumos, szinte mindenre �l�nk �rdekl�d�ssel reag�l, csak igen akt�v embereknek aj�nlhat�. Aki kandall� el�tt hever�sz�, csendes, nyugodt t�rsra v�gyik, ne vegyen dobermannt! Ez a fajta rendszeres elfoglalts�got ig�nyel, k�l�nben k�nnyen gazd�ja fej�re n�, s ugat�s term�szet�vel csak nyûg�t jelent a csal�dnak. Aki azonban sportkuty�ra, �rz�-v�d� t�rsra v�gyik, az sok �r�m�t lelheti egy dobermannban. Gyakorlatilag a sportkuty�z�s minden ter�let�n, az IPO vizsg�kt�l az agility versenyekig eredm�nyesen szerepelhet egy dobermann. K�ly�kv�s�rl�s el�tt azonban ne legy�nk lust�k alaposan t�j�koz�dni, �s min�l t�bb teny�szt�t felkeresve kiv�lasztani a v�gleges kennelt, ahonnan kuty�nkat majd kiv�lasztjuk. Mivel a dobermann kor�bban, de tal�n m�g most is a legn�pszerûbb fajt�k k�z� tartozik Magyarorsz�gon, a t�meges szapor�t�s r�nyomta b�lyeg�t az �llom�nyra, sz�mtalan rossz idegrendszerû egyed form�j�ban. Ez�rt fontos megismerni leend� kuty�nk sz�leit, f�ltestv�reit. Ha esetleg a legalaposabb el�k�sz�letek ellen�re is olyan k�ly�k ker�l hozz�nk, aki esetleg f�l�s, nem t�k�letes idegrendszerû, megfelel� nevel�s mellett m�g lehet bel�le kezelhet� kutya, csak arra �gyelj�nk, hogy nehogy rossz kezekbe ker�lj�n (pl. nem megfelel� kik�pz�, bentlak�sos kutyaiskola stb.) �s hogy az ilyen kuty�val ne j�rjunk �rz�-v�d� kik�pz�sre.

K�llem�t tekintve a dobermann egyike a legeleg�nsabb, legegyedibb kuty�knak. Fel�p�t�se kvadratikus, azaz a marmagass�g k�zel egyenl� a testhosszal. Kanokn�l a testhossz maximum 5 sz�zal�kkal haladhatja meg a marmagass�got, szuk�kn�l ez a megengedett m�rt�k 10 sz�zal�k. A kanok 68–72, a szuk�k 63–68 centim�ter magasak. Ki�ll�t�son a k�z�pm�ret k�v�natos; a standard �ltal megadott hat�rt�l 2 centim�tern�l t�bb elt�r�s kiz�r�st von maga ut�n. Ami a testt�meget illeti, a kanok 40–45, a szuk�k 32–35 kilogramm s�ly�ak.

A dobermannt fekete-v�r�s �s barna-v�r�s sz�nben teny�sztik. A kor�bban el�fordul� izabella sz�n ma m�r nem enged�lyezett, mert �ltal�ban s�lyos b�rbetegs�gekkel j�r egy�tt. A standard a f�lekr�l azt �rja, hogy a fej m�ret�hez ill� m�retben kell v�gni, azonban ha egy orsz�gban tilos a kup�roz�s, a v�gatlan f�l ki�ll�t�son egyen�rt�kû a v�gottal. Ilyenkor k�z�pnagy, el�ls� sz�l�n a pof�hoz simul� f�l a k�v�natos.